2017. március 24.

Egy átlagos (esős) vasárnap

Egy átlagos vasárnap egy trópusi városkában, egy esős, kora őszi (ez itt márciust jelent) napon:

6:00 mindenki alszik

7:30 még mindig....

Jó, nem szórakozok, ugorjunk pár órát:

9:00 C. ébred elsőként (8 éves kisfiú), és mivel még nem éhes, így kihasználja, hogy a szülei alszanak - mert amúg nem nagyon engedem, hogy reggel laptopzzon - csendben elmegy vécére, bekapcsolja a laptopot és Robloxot játszik amíg mi fel nem ébredünk. Vagy amíg meg nem éhezik. Vagy amíg a macska rá nem kezdi.

9:10 C. mégiscsak megéhezik, és nem éri be egy banánnal, átjön, és felébreszt engem, hogy készítsek neki nutellás kenyeret. Én kimászok az ágyból, felveszem a papucsom, és belebotlok Agátába (a macskába), aki ott nyolcasozik a lábam körül és miákol. Így üdvözöl minden reggel, aztán a fenekét riszálva kimasírozik előttem a konyhába, a tálkájához ül, és néz. Én kivánszorgok a konyhába és a nutellás kenyér készítésével kezdem. Közben C. visszaül a laptop elé és folytatja a játékot, én pedig nekiállok feltenni a kávét. A macska kajája csak ezután következik. 

9:30 Kenyér kész, kávé kész, macska eszik, C. is leül az asztalhoz reggelizni. Amíg iszom a tejeskávémat, addig elolvasom a telefonomon a híreket, és megnézem a FB-ot is. Ezzel a tevékenységgel elmegy egy kis idő. Mivel ma hűvösebbre fordult az idő, és még mindig esik, így nem tudok kiülni az erkélyre, viszont legalább nem szakad rólam a víz, amihez nyáron már ennyi reggeli "testmozgás" is elég, hogy egy-két óra múlva pólót kelljen cserélni.

10:00 Agáta megreggelizett, és ez annyi energiát ad neki, hogy elkezdi a szokásos reggeli rohangálást a lakásban. Hátracsapja a fülét, lengeti a farkát és fogócskázni hív. Kicsit kergetem, de aztán eltűnik a fotel alatt. Visszaülök olvasni, erre előkerülve a fotel alól, nekifutásból ráugrik lábamra, majd bevágódik a fürdőszoba ajtó mögé és az ajtórésen keresztül kapkod ki a mancsával.

10:30 Felébredt E. Ő - velem ellentétben - fürgén, frissen megmosakodva kerül elő a hálószobából, és hatalmas energiával kezdi a napot. Ebből a szempontból totális ellentétei vagyunk egymásnak, a pacsirta meg a bagoly találkozása. Reggel ő friss és sokat beszél, én bambulok és meg sem szólalok. Dél körül és kora délután kábé ugyanaz az energiaszintünk, aztán délután felé E. elkezd lassulni, én pedig elkezdek felélénkülni és jövök-megyek, írok, olvasok, C.-val játszok, tévézek egészen hajnali kettőig. Hétköznap E. sokkal korábban kel mint én, ma csak azért húzza tovább a lóbőrt mert becsaltam az éjjeli baglyok málnásába és hajnali fél kettőig néztünk egy filmet a Netflixen. 

11:30 Közben eltelt egy óra, én pakolászok, berakok egy adag mosást, C. közben könyörög, hogy hadd hívja át a barátját játszani. Megengedem. Ezért is kell egy kicsit gyorsabban rendet teremteni, mert G. nemsokára itt lesz. 
Ha vasárnap, akkor többféle lehetőség is adódik, íme a lehetséges verziók:

a.) Dög meleg van, lehet menni (muszáj menni) medencézni, vagy valami vizes helyre, vagy ahol árnyék van, vagy otthon maradni és semmi esetre sem elhagyni a biztonságos, hűs árnyékot nyújtó lakást.

b.) Jó idő van, meleg, nem is esik, tehát vagy nagyszülőket lehet látogatni, vagy sétálni menni valahová a városba, esetleg le a tengerpartra. Még egy opció a bevásárlóközpont, ha van valami halaszthatatlan dolog, ami nem várhat mint például egy új felső beszerzése és ez utóbbit - C. nagy örömére - egybe lehet kötni egy játszóházas programmal.

c.) Esik, az a fajta szitáló eső, ami mindent csak benedvesít, tehát nem szakad az emberre az ég és fújja a szél az egészet az arcába. Az ilyen időjárás is alkalmas családlátogatásra, vagy bevásárlóközpontos programokra, vagy csak otthonmaradásra.

d.) Esik, ömlik, zuhog. Nem ajánlott elhagyni a lakást, vagyis inkább nem ajánlott autóba ülni, egyáltalán, mert ez AZ AZ eső, amikor a város egyes részein combközépig ér a víz, igen, a csatornák már megint nem bírják a heves esőzést és a fél város víz alatt van. Ez egy otthon töltős, csendes nap, ha nincs kaja, akkor pizzarendeléssel (hacsak, a közeli pizzariat nem öntötte el szintén a víz), esetleg szomszédolással, mivel E. jóvoltából lett pár családos jóbarátunk itt a házban. Ezen kívül le lehet menni ping-pongozni a földszinti terembe. 

A mai napra a d.) verzió esett. Víz alatt a város, nem ajánlatos elindulni sehová. Így tehát, miután G. megérkezett és C.-val együtt eltűntek a gyerekszobában, én leülök egy kicsit írni, majd megnézem a Gossip Girl (Pletykafészek) soron következő epizódját. E. szintén ejtőzik, a billentyűket nyomkodja feltett lábbakkal a kanapén.

12:30 Elkészítem az ebédet, kiteregetem a ruhákat, majd ismételten elpakolok. Ennek a pakolászásnak valahogy soha nincs vége. Mire elkészül az ebéd, G.-t is hívja az anyukája telefonon, hogy menjen haza ebédelni, és amíg megterítek, meg kitakarítom a konyhát C. leül Lolka Bolkát nézni YouTube-ról.  


13:30 Ebéd után szabadprogram a felnőtteknek, ugyanis ahogy befejeztük az evést már csörög is a telefon, és G. jelentkezik be újból, hogy jöhet-e vissza. Ő is megebédelt otthon. Jöhet. Így E. és én - miután ismét elpakoltam a nappaliban és a konyhában - olvasgatunk, én elalszom, ő whatsappon értekezik a többiekkel. Szülinapja lesz ugyanis jövő héten, és ez alkalomból péntekre lefoglalta az egyik grillsütős részt a kertben. (Jut eszembe, akkor ehhez a héten még húst is kell vásárolnunk, meg grillkolbászt, fel is írom a listámra)
Gondolkodom, hogy készítsek-e szalonnából nyársakat, és mutassam meg az embereknek milyen az ungarise nyársalás (vagy ahogy otthon mondtuk csurdítás), de nem tudom elhatározni magam, mert az eddigi tapasztalatokból kiindulva, nem biztos, hogy odáig lennének, a sült zsírban úszó, megperkelődött kenyér láttán. Vagy ki tudja. Lehet, hogy csak a magam kedvéért mégis készítek egy-két szeletet, aztán meglátjuk kinek ízlik, kinek nem. Bár pár sör után szerintem mindenkinek ízleni fog...

18:00 Elszaladt a délután, G. hazament, így C.-vel töltjük az időnket. Ketten ukuleléznek E. és C., majd leülünk kártyázni unot és makaót. 

20:00 Nekikészülődünk, hogy mégiscsak elmegyünk az egyik közeli éjjel-nappali nagyáruházba (az itteni Tescoba) venni pár dolgot, de mire elkészül mindenki, addigra meg is gondoljuk magunkat. Inkább rendelünk mini pizzákat, majd holnap megyünk vásárolni. Amíg érkezik a pizza, C.-vel leülünk házi feladatot írni, szerencsére most nincsen sok írnivaló. Ami nekem jó hír - C.-nek kevésbé - hogy mivel nincs sok tanulnivalója, így nekifoghatunk feldolgozni a magyar törit. Én mindig nagyon szar voltam történelemből, pont a figyelemhiányos személyiségem miatt. Túl sok volt az adat, a megjegyzendő évszám. Máig fogalmam sincs a dátumokról, csak olyanokra emlékszem, hogy VIII. Henrik miért veszett össze mind a hat feleségével, meg hogy Napóleon kikkel randizott Josephine előtt, de még az is jobban megmaradt, hogy a tanár inge rendre ki volt-e vasalva mint az, hogy mikor és hol voltak a csaták és mi lett a végük, és hogy ez kimenet politikailag és társadalmilag milyen hatással volt az országra. Merthogy a törinek kábé ez utóbbi lenne a lényege ha jól sejtem. 
Nos, saját rossz példámból okulva úgy döntöttem, hogy C.-t megpróbálom nagyon lassan, lépésről lépésre bevezetni a magyar történelem legmélyebb bugyraiba, és hogy ha már kimarad a magyar töri órás bulikból, akkor legalább én adjak neki valami támpontot, hogy végülis honnan jöttünk és mivé lettünk/leszünk mi, ungarise emberek. 
Ezt elkezdendő, olvasónaplót írunk, és a népvándorlással kezdünk, a magyarok vándorlásával. Indulás az Urál hegységtől, Google és YouTube a barátod, az ő infóik alapján kanyarítok is egy béna térképet, és felírjuk rá a főbb állomásokat egészen Etelközig, majd tovább, a Kárpát-medencéig. Ezután megkérem C.-t hogy rajzoljon egy szép jurtát, egy sólyomnak kinéző madarat (alias turulmadarat), egy szabját és egy tömlőt, amivel a folyókon keltek át őseink. Szép. Ennyi elég is lesz - neki is, meg nekem is. (Remélem legközelebb mind a ketten emlékezni fogunk rá miket firkáltunk most fel a térképre). Közben én is gazdagodom egy extra infoval, miszerint a magy+ar az beszélő+embert jelent, hát sosem késő elkezdeni (újra)tanulni ugyebár...

21:00 Megérkeztek a pizzácskák, finom mindegyik. Vacsora után fürdés, és C.-nak alvás. Már egy ideje egyedül megy aludni, így csak egy puszi és kész, ma úgy tűnik fáradt az ágyban olvasgatáshoz.


21:30 - 2:00 Tévézés, olvasgatás, beszélgetés E.-vel. Nemrég kezdtük el a Skins című angol sorozatot, jókat szoktunk röhögni rajta, de ma inkább filmet nézünk, a Saving Mr. Banks-t (Banks úr megmentése), ami Walt Disney és a Mary Poppins könyvek írójának, P.L. Traversnek a vitájáról szól a könyv megfilmesítési jogáról. Nagyon jó film, imádom Emma Thompson nagyon brit gunyoroskodását és gorombáskodását Disney-vel, és mivel én is olvastam a Mary Poppins könyveket, teljesen átéreztem, hogy miért nem akarta az írónő, hogy Disney egy habos-babos rózsaszín musicalt csináljon a könyvből. Merthogy, pont a lényeg - Mary Poppins igazi személyisége - veszett (és veszik is el) egy ilyen romantikus, gyerekeknek való giccsben. Én magam sosem láttam a Disney változatot, pontosan azért, amiért az írónő is kritizálta Disneyt. (dehát pénz beszél ugye, és az írónőnek akkor éppen komoly anyagi gondjai voltak). Jó film, ajánlom mindenkinek.

Lefekvés után én általában még olvasok a telefonomon (aszongyák ez nem túl jó szokás, de én nem látok különbséget egy felkapcsolt éjjeli lámpás könyvolvasás, és egy halványan világító kijelzős olvasás között) úgyhogy E. már régen horkol mire nekem is lecsukódnak a pilláim.

Ti mivel töltetek el egy esős vasárnapot?

Trópusi lány


(Képek forrása: itt és itt)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése